(the city without you [text].2014)

ez a vers egy testamentum - így hiányzik nekem ő, és én is így fogok hiányozni másoknak, ha egyszer elmegyek innen.
p.s.: haldoklik az egyik halam.

this poem is a testament - thats's how i miss them, and that's how they're gonna miss me when i'm gone.
p.s.: one of my fish is dying.

(nélküled a város)

tágra nyitom mindenem és várok

mint az elhagyatott épületek

amiket úgy szeretsz.

gyere haza.

nélküled szart sem ér a város

nem visznek sehová az utcák

és légüresek lettek a terek

ami mocskot hagytál

magad után, gondos kezek

takarították el végleg:

felgyújtották a színeket
a falakról levésték a nevetést

meg a beléjük ivódott emlékeket

és lesúrolták a folyosóról

azt a hőn szeretett

penetráns szagot

annyi maradt meg belőled

hogy a megcsonkítatlan fák formáiból
néha még felidézhetem az alakod

és a felhőtlen égről a szemedet.

ha egyedül vagyok, ócska kazettákról

hallgatom ahogy zajba fúlnak utolsó

hozzánk intézett szavaid

meg persze mióta elmentél
egyre nehezebbek lettek
a reggelek.

félálomban arra várok

hogy majd megszólal a zene

vonatok érkeznek az állomásra

és újra melletted ébredek